Tényekre alapozva, tisztességes hangnemben 
 

A Krónika februári számának 4. oldalán közölt levél érkezett a Biatorbágyi Krónika szerkesztőségébe „Fidesz képviselők” aláírással. (Egyikük aláírásán meglepődtem.)
    Kezdjük mindjárt a tényekkel! Azt írják: „Fidesz–KDNP által támogatott jelöltek és programunk mögött széles választói akarat áll”. Láthatjuk a KDNP hírleveléből, hogy Biatorbágyon a Fidesz és a KDNP megjelölések együttes használatával az érintettek egyik fele nem ért egyet, kategorikusan elhatárolódik ettől. (Sajnos korábban a képviselő-testületi ülésen az érintett KDNP-s képviselő ezt sosem nyilvánította ki.) Nézzük meg a fideszes jelzőt! Mint lapunknak is nyilatkozta Szakadáti László, a képviselő-testületben jelenleg két Fidesz-tag politizál csupán. Azonban az egykori Bipol-tagok közül öt is jelen van. Közelebb lenne az igazsághoz, ha bipolos képviselőkről beszélnénk, és tényszerű lenne, ha magukat Bipol–Fidesz képviselőknek hívnák. (Ezt az is alátámasztja, hogy a Füzes – melyre hivatkoznak – a fejlécén mindig a Biatorbágyi Polgári Együttműködés Egyesület [Bipol] lapjaként volt megnevezve.) Jó néhányuk ugyanaz, aki 2003-ban kirúgta maga alól a széket, és feloszlatta a képviselő-testületet. Látniuk kell, hogy a 2006-os választáson nem eddigi tetteik és a végzett munkájuk alapján választották meg újra képviselőnek őket, hanem Gyurcsány Ferenc minősíthetetlen öszödi beszéde váltott ki olyan országos felháborodást, mely után az emberek nem a végzett munkát mérlegelték. Még Caligula lovát is megválasztották volna, ha az narancsszínbe öltözik. A Bipol is ügyesen váltott narancssárga köpönyegre. Érdemes lenne ezen elgondolkozniuk, és az ehhez mért szerénységgel viselkedniük, megbecsülni az ölükbe hullott lehetőséget, és ezzel élve DOLGOZNI.
     Örültem, s egyben csodálkoztam is levelükön. Örültem, mert így lehetőségem van leírni sok mindent, amit hónapok óta nem tettem meg. És csodálkoztam, mert hónapok óta nem közöltem véleményt a magukat korábban biatorbágyi Fidesz– KDNP-képviselőcsoportnak hívó képviselők viselkedéséről, tetteiről. A decemberi számban magam 15 sort írtam, úgy tűnik, ez verte ki náluk a biztosítékot, ezt nem tudták elviselni. Ezért zúdítanak rám „kénköves lávát”, és ezért hangzottak el a képviselő-testület informális ülésén rám gyűlölködő megjegyzések.
     „Hogy mer itt valaki a Krónikán kívül véleményt megfogalmazni?” – írják, s azt állítják a Biatorbágyi Krónika lejáratja őket. Ha ez lenne a szándékom, ahhoz minden lapszámban foglalkoznom kellene velük. Nézzük ismét a tényeket! Végignéztem az előző időszak Krónikáit. Magam kritikai észrevételt, véleményt 2008-ban, a decemberi számot megelőzően, augusztusban tettem, Győri Gábor nyári képviselői munkavégzés elleni berzenkedését tettem szóvá. Szerintem jogosan. Előtte júniusban egyes képviselőknek a biatorbágyi rendezvényeken való gyér és szelektív részvételét kifogásoltam. Szerintem ez is megállja a helyét. Ennek előtte 2007 júliusában annak adtam hangot, hogy a fideszes képviselők veszélyeztették a költségvetést és városavató ünnepség előkészítését. Ezt sem alaptalanul. Úgy gondolom, ez igen csekély mértékű véleménynyilvánítás másfél-két év alatt. S ezek esetében is csupán néhány sor. Bővebben csak akkor írtam korábban, ha mint most, támadják személyemet, családomat vagy a Krónikát. Mindezekből látható, ismét alaptalanul vádaskodnak bipolos képviselőink.
     De nézzük a decemberi 15 mondat megállapításait. Arról írtam, hogy a Fidesz Helyi Híradó csúsztatásaira, valótlanságaira nem reagáltak eddig az érintettek. (Nekem nem tisztem tételesen cáfolni a mások elleni rágalmakat, tegyék meg az érintettek a helyreigazításokat!) Állításom most is igaz. Bár gondolom, mindenki postaládájába kapta a KDNP hírlevelét, ahol már nem is a közvetlen érintettek szólnak a „helyi Fidesz” kifogásolható politikai stílusáról. A valótlanságot meg félig már ők maguk elismerik közölt levelükben: pl. az alpolgármester nem létező kuratóriumi tagságáról. Ha már képviselőként olyan tájékozatlanok, hogy nem tudják melyikük milyen szervezet tagja, s annyira tudni akarták volna, hogy Wágenszommer István tagja-e az Egészségház építését finanszírozó kuratóriumnak, megkereshették volna a Cégbíróságnál, vagy netán megkérdezhették volna őt magát. Ebből is látszik, hogy a cél nem az volt, hogy tényeket közöljenek, hanem csak vagdalkoztak, és így próbáltak befeketíteni másokat. Még most, amikor a tényeket ismerik, akkor is csak félig ismerik el tévedésüket, és rögtön fordítanak egyet a kérdésen: „ha meg nem tagja, akkor miért nem tagja?” Nem baj az, ha újságot készítenek, a kritikai hangvétel sem baj. (De miért kifogásolják ugyanazt a Krónikánál?) Készítsenek újságot, de ne tények nélküli rágalmazásokkal, valótlanságokkal, hanem tényekre alapozva, tisztességes hangnemben.
    Következő állításom az volt, a híradó közrebocsátói nem tájékoztatnak a városban történtekről. Úgy gondolom, aki olvasta, láthatja, hogy csak egyes témákat kipécézve vagy magukat fényezik, vagy ellenfeleiket húzzák le. Az, hogy törvénysértő módon, a versenytörvény rendelkezéseit áthágva jelentetik meg lapjukat, már csak hab a tortán. (Erről olvassák el másik írásunkat a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásáról.) Ha nem a postaládákba tuszkolnák, hanem árusítanák, akár csak 1 Ft-ért, lemérhetnék, hogy ki kíváncsi a stílusukra. A szakmai igénytelenséghez pedig úgy gondolom, nem fér kétség. Mindezekből látszik, hogy a lap nem a város szolgálatára, hanem egy kis csoport saját fényezésére készült, az is igénytelenül.
     Ezek voltak azok az állítások, melyeket nem bírt a hat képviselő, és tollat ragadott. Pedig jobban tennék, ha a dolgukat végeznék. Mint ezt teszi a Biatorbágyi Krónika is. Hónapról hónapra tudósítunk a biatorbágyi történésekről, beruházásokról, kulturális életről, és természetesen a képviselő-testület munkájáról. Tényszerűen tükröt tartunk honatyáink elé, hogy szembesüljenek saját dolgaikkal. Ez az a dolog, amely miatt oly gyűlöletesek vagyunk az ő szemükben. Pedig ne a tükröt szidd, ha az arcod ronda! Nem veszik észre azt, hogy a Biatorbágyi Krónika nem azt kifogásolja, hogy ők mást akarnának, hiszen majdnem mindegy, hogy Biatorbágyon melyik beruházás épül meg előbb, mert mindegyik Biatorbágy hasznára van. Ha ők mást részesítenek előnyben, az nem baj. Dolgozzanak érte! Tegyenek javaslatokat, munkálják ki a megvalósítás lehetőségeit, és akkor valószínű, hogy ellenzékük is támogatni fogja. A szerkesztőségünk a stílust kifogásolja. Bár most levelükben azt írják, hogy az ő ellenzékük az alpári, én számos képviselő-testületi ülésen vettem részt, ahol nem ezt tapasztaltam. Úgy látom, hogy nem dolgozni akarnak, hanem másokat elszámoltatni, hatalmi pozícióba kerülni. Igen gyakran akadályozzák a munkát, és felesleges vádaskodásaikkal sokszor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.
    Azt írják, „mi utakat, hidakat akarunk építeni az emberek között is”. Azonban a tények nem ezt mutatják. Hogyan akarnak az emberek közötti kapcsolatokért tenni, ha részt sem vesznek a közélet jó néhány területén. A közművelődési bizottság elnöke és több tagja alig-alig vesz részt biatorbágyi kulturális rendezvényen (említhetném a legutóbbi magyar kultúra napját is). A népjóléti bizottság elnökét szinte sosem látni egészségügyi témájú rendezvényen, még a Semmelweis-napi díjátadáson is helyettesíteni kellett őt. De sorolhatnám ezt, hiszen akik a legtöbb rendezvényen ott vannak, nem az ő soraikból kerülnek ki. Egy-egy rendezvényen a polgármester mellett Tajti Lászlóval, Barabás Józseffel és Kelemen Gáspárral szoktam találkozni. Emellett gyakran látni a két alpolgármester urat is. De bipolos képviselőinket csak igen ritkán. És az már ismét csak hab a tortán, ezek után a polgármestertől kérik számon: hogy mer részt venni Biatorbágy közügyeiben, és egy másik képviselő hogy mer segédkezni neki, amikor jelen van egy díjátadáson. Sőt, engem vonnak felelősségre, hogy miért nem közlök fényképet róluk. Állítólag jó fényképeket készítek, de arra még én sem vagyok képes, hogy ha valaki nincs jelen, azt lefényképezzem. Ha oly ritkán tevőlegesen is részt vesznek egy-egy eseményen, néha látni fényképüket is a Krónikában: pl. október 23-ai rendezvények. (De sajnos, a forradalom plakátkiállításán egyikük sem jeleskedett.) Ellentétben állításukkal, úgy gondolom, a Biatorbágyi Krónika célja nem a lejáratás. Ezért nem szoktunk olyan képeket közölni, mikor az Önkormányzatok napján Szakadáti László alszik, pedig a fénykép elkészült. És vajon hány képet közölt az említett Harang, Viadukt, Füzes a nekik nem tetszőkről? Olykor igen, ha gúnyképet lehetett fabrikálni belőle.
    „Biztos győztes vagy ellenfél nélkül” – énekli most a bipolos kórus. S vajon így van ez? Hiszen az elmúlt közel 20 évben – melyben minden hónapban megjelent a Krónika – számos kezdeményezés volt másik lap készítésére. Vajon én hagytam azt abba? Vagy nekem kellene saját ellenzéki lapomat is elkészíteni? Ismét csak a munkára tudom felhívni a figyelmüket, mert bizony a lapkészítés munka. Állandó készenlét, a szórakozás és olykor a családi élet háttérbe szorítása is. Gyakran kell részt venni biatorbágyi rendezvényeken, amiken ők még képviselőként sem vesznek részt. Figyelni kell a képviselő-testületi előterjesztéseket, amiket úgy látom, ők gyakran el sem olvasnak, és a testületi ülésen rögtönöznek. És meg kell tanulni számos szakmát ahhoz, hogy igényes külsővel, és tényeken alapuló tartalmas belsővel meg tudjon jelenni egy lap. Nem csak olykor-olykor, mikor mondanivalóm van.
    Azt sugalmazzák, mintha a Krónika stílusa lenne a gúnyolódás, a negatív színben való feltüntetés, a befeketítés. Holott a szerkesztőség igen ritkán fogalmaz meg véleményt. Tényeken alapuló tudósításokat tesz közzé. És valószínű, ezt minősítik ők jéghideg közlésnek, hidegzuhanyként éri őket, hogy szembesülnek viselt dolgaikkal. De felhívnám a figyelmet arra, hogy nem a Krónika volt az, aki hónapokon keresztül rágalmazta Biatorbágy közszereplőit, alaptalan feljelentésekkel akadályozta a munkát, hanem éppen a Bipol. És sajnos ez a politikai magatartás nem sokat változott. „Bizony meg kellene már végre szokni a sportszerű küzdelmet, a politikai ellenfelek jelenlétét.”
A Horváth család lapkiadó magánvállalkozása mögött álló politikai erőkről vizionálnak a levél írói. Ismét elmondom, mint annyiszor: a Biatorbágyi Krónika egy magánvállalkozás. És mint ahogy ők is írják, saját pénzén teszi közzé saját véleményét a helyi közéletről. Ellentétben a Fidesz Helyi Híradóval, amely valószínűsíthetően nem magánpénzből jelenik meg. Politikai támogatást sem kap. Pedig jó lenne, ha például a polgármester úr a rágalmak kivédése helyett közzé tudná tenni gondolatait, lenne arra ideje, hogy a Krónika hasábjain is megszólaljon. Erkölcsi támogatást is csak annyiban kap a Krónika a közszereplőktől, mint amennyit az olvasóktól. Akik havonta várják tudósításainkat, beszámolóinkat, emellett számos más értéket felvonultató írásainkat.
     Az a politikai stílus, amely a Bipol óta megjelent Biatorbágyon, több száz millió forintos kárt okozott. Az az agresszivitás, amellyel a vállalkozások irányába is felléptek, megcsonkítja azt a szándékot, amellyel e vállalkozások a biatorbágyi közélet segítésére vállalkoztak. Sorolhatnám ezeket, kezdve a Belden termelőüzemének meghiúsításától, egészen a Segro-beruházást ellehetetlenítő huzavonáig. Sőt, talán még az Egészségház építésének lelassulása sem véletlen. Én úgy látom, nem tett jót annak az a politikai agresszivitás, amivel a bipolos képviselők fogadták a településünk számára nyújtandó több száz millió forintos ajándékot. Az ajándékozót is elszámoltatni, kuratóriumában is képviselőt delegálni akarnak a köszönöm helyett.
    „Az életben való megújulás, az egészséges változás mindenkire nézve kötelező. A végeredmény alakítása minden résztvevő lehetősége és felelőssége. Új év köszöntött ránk, a megújulás lehetőségei adottak Biatorbágy számára is.” – írják. Jó lenne, ha egyszer saját szavaikat is meghallanák. Bizony politikai ténykedésükre ráférne az egészséges változás. S ha már hallják, amit mondanak, esetleg meg is fogadják saját szavaikat, akkor talán egyszer az általam elmondottak is hasznukra válnak.

Horváth Imre  

Vissza